Lábnyomok

Még éltem, mikor eltemettek, bimbómat nem nyitottam ki,

Erős tükröt kaptam, hogy mi a sérülésem itt.

Életek hozományát, tapasztalhattam meg,

Haragszom a világra, de haragom lassan kienged.

Küzdöttem magammal, nem akartam, hogy fájjon,

Majd feladtam a küzdelmet, hiszen ez egy lábnyom.

Lábnyomok, melyek mögöttem vannak,

Lábnyomok, melyek értem vannak.

Hogy mi lesz ezután, csak egy felsőbb erő tudja,

Merre visz a lábam, merre van a nyugalmam.

Szeretetben gyógyulni - Szűcs Dorottya Márta

Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/510384570281737471/